Diéta reformkor
Tartalom
Politikai nyilvánosság a reformkor idején: A reformkor vívmányai A magyar vitakultúra egyik legvirágzóbb időszaka kétségkívül a reformkor volt. A most következő írásban elsősorban arra törekszünk, hogy bemutassuk a kor legjelentősebb vitáit és az ezeket körüllengő politikai légkört. Az ben összeülő rendi diéta és az ennek nyomán meginduló rendszeres bizottsági munkálatok, mind a későbbi reformkor lelkesedését tükrözték.
A korszakban a vitakultúra virágzásnak indult, míg a vármegyei közgyűlések a diéta reformkor viták központjai lettek. A politikai közhangulaton úrrá lett az általános lelkesedés. Bizakodásra adott diéta reformkor az is, hogy a frissen megkoronázott II. Lipót király együttműködött a magyar rendekkel és nyitott volt valamennyi reformjavaslatra. Az ország modernizálására tett ajánlások többé-kevésbé el is készültek a következő években, azok megvalósítására azonban már nem volt idő.
A történelem más irányt vett.
Hétvége a történelem és az elegancia jegyében
Diéta reformkor ben idejekorán elhunyt uralkodóval, II. Lipóttal évtizedekre elveszett a reformok belpolitikai realitása. A trónra kerülő I. Ferenc császár okulva elődjei hibáiból, elutasított valamennyi reformot, mondván, hogy azok csak felforgatják az állam működő szerkezetét.
Szerinte a reformok természetüknél fogva vitákat generálnak, melyeket a társadalmi feszültségek forrásának tekintett. A kibontakozó francia forradalom végül a császárt igazolta. Diéta reformkor túl radikális politikai reformok nem modernizációt és népképviseletet eredményeztek, hanem a francia monarchia bukását és a köztárasági terror kezdetét.
Ferenc a következő évtizedekben, előbb a forradalmi kormányzat, majd Napóleon egyeduralmi törekvéseivel volt kénytelen felvenni a harcot. Mire véget értek a koalíciós háborúk, diéta reformkor császár elvesztette egyik lányát, Fogyni 38 évesen Lujzát, a Német-Római Császári címet és ideiglenesen az Adriára néző tengerparti területeit. Az ben újrarendeződő európai kontinensen, negyedszázadnyi háború után kevesen hittek a reformok diéta reformkor, lévén, hogy azok okozták az évtizedes szenvedéseket.
A XIX. A klasszikus magyar reformkor kezdetére és a gyümölcsöző viták kibontakozására még bő tíz évet várni kellett. A Napóleon ös waterlooi vereségét követő belpolitikai helyzet rendkívül feszült volt. Az uralkodó ugyanis Metternich kancellár javaslatára a II. József halála óta nem gyakorolt abszolutista kormányzás eszközéhez kívánt fordulni. A dunai monarchiát sokszínűsége és különböző helyi törvényei miatt csak erős kézzel lehetett egyben tartani.
A magyar rendekkel való érdekütközés pedig éppen abban állt, hogy a nemesség nem kívánta feladni évszázados kiváltságait azért, hogy betagozódjon a birodalomba. A rendi alkotmány jövője, adószedési nézeteltérések és az újoncozás problémái mellett egy sor egyéb tisztázatlan kérdés akadályozta a rendek és az uralkodó együttműködését. A politikai kompromisszum végül az ös országgyűlésen született meg. Világossá vált a rendek számára, hogy az uralkodóval való teljes szembeszegülés nem hozza meg a kívánt eredményeket, míg az udvar belátta, hogy a rendek jogainak tiszteletben tartása nélkülözhetetlen a birodalom stabilitásához.
Az as évek viszonylagos nemzetközi enyhülést hoztak Európában, mely lehetővé tette az udvar számára a belügyekre diéta reformkor fókuszálást. A reformkor első országgyűlése három szempontból is kiemelkedő fontossággal bírt. Egyrészt az uralkodó elfogadta az es alkotmányt, mely a rendek jogait biztosította.
Másrészt a rendek számára kevésbé kedvező adóügyi megállapodás született és csak az Harmadrészt pedig a reformkor későbbi fejleményei szempontjából meghatározó jelentőséget hordozott, hogy az uralkodó jóváhagyta a három évtizeddel korábbi bizottsági munkálatok anyagainak átnézését és a reformjavaslatok újrafogalmazását.
A magyar rendek és az uralkodó közötti párbeszéd témái évszázadok óta adottak voltak. A rendek a kiváltságaikról és sérelmeikről, míg az uralkodó a megajánlott adókról, illetve az újonc létszámokról szeretett volna megegyezésre jutni. A rendszeres bizottsági munkálatok diéta reformkor párbeszéd újjáéledésével, a figyelem egyre inkább a jövő Magyarországára kezdett irányulni.
Diéta reformkor magyarországi diéta reformkor fejlődéséhez legnagyobb mértékben Széchenyi István járult hozzá, többek között a Nemzeti Casino alapításával. A gróf az első reformkorinak tekintett országgyűlés során ajánlotta fel birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság számára, ezzel megalapozva diéta reformkor későbbi Magyar Tudományos Akadémia jövőjét.
Az ös diéta nyomán meginduló országos bizottsági munkálatok eredményesnek bizonyultak.
Érettségi 2017 - Történelem: A reformkor fő kérdései Magyarországon
Ötletek és tervek sokasága látott napvilágot, melyek az ország modernizálást célozták. A vitakultúra fejlődése azonban nem az országos politika színpadán zajlott, hanem csendben a háttérben.
A magánszemélyek közötti levelezések, a kaszinók diéta reformkor kávézók nyújtotta lehetőségek és a megalakuló politikai társaságok mind az egyre élénkülő közélet jelei voltak. A nyilvános politikai viták magyar nyelven való folytatása már évtizedes óhaj volt a magyar rendek részéről. Megfelelő szókészlet és egységes nyelvtani szabályok hiányában azonban a magyar nyelv nem lehetett a latin és német versenytársa.
A kulturális élet felpezsdülése együtt járt a hazai nyelv megújításának természetes igényével, melynek élére Kazinczy Ferenc állt. Röplapok, esszék és könyvek sora látott diéta reformkor a következő években, melynek amellett, hogy értékes kulturális kezdeményezések voltak, rámutattak a magyar gazdaság és társadalmi szerkezet visszamaradottságára.
Az évtizedeken át zajló nyelvújítás tette lehetővé, hogy a magyar nyelvű vitakultúra virágzásnak induljon. A rendi diéta ülései kétségkívül meghatározó szereppel bírtak a reformkor vitáiban, de az érdemi munka a vármegyék közgyűléseiben, illetve az országgyűlés ülésszakai között megtartott ún. Mire a képviselők hivatalosan is összegyűltek a rendi gyűlés termében és felolvasták szónoklataikat, a vita érdemleges része már lezajlott a nem hivatalos kerületi üléseken, ahol rendre megállapodtak a szavazás eredményeiről is.
A vitázás műfaja, rövid időn belül szerves része lett a politikai párbeszédnek. Az re kitűzött országgyűlés elsődleges feladata az operátumok törvényjavaslattá való formálása volt. Ez pedig aktivizálta a megyei közgyűlésekben zajló diskurzust arról, hogy milyen szempontok szerint lehetne korszerűsíteni az diéta reformkor reformjavaslatokat.
Bár az ben kirobbant kolerajárvány és parasztfelkelés lassította a munkálatokat, őszére a vármegyék végeztek a javaslatok átdolgozásával. Mivel az operátumok vagyis a reformjavaslatok írásos formái elsősorban a megyék érdekeit és problémáit tartották szem előtt, ezért sok egymásnak ellentmondó javaslat született.
Vármegyék és hivatalos nyelvhasználat a reformkorban
Mindezek ellenére több közös vonása is volt a munkálatoknak. Egyfelől országszerte addig ismeretlen, új szereplők kapcsolódtak be az operátumokról szóló vitákba, ezzel új látásmódot hozva a megyei közéletbe.
Másfelől Wesselényi Miklós báró hozzálátott az elégedetlen reformerek összegyűjtéséhez. A báró célul tűzte ki, hogy a megyei közgyűléseken minél több reformbarát követutasítást fogadtassanak el, ezzel mozgósítva a társadalom addig passzív tagjait.
–es pozsonyi országgyűlés – Wikipédia
A megyék egymástól élesen különböző társadalmi és gazdasági problémákkal küszködtek. Más arányban voltak jelen a nemesség és jobbágyság tagjai. Eltérő földrajzi viszonyokkal és történeti hagyományokkal rendelkeztek.
Ebből adódóan, igencsak széles minőségi és kidolgozottsági skálán mozogtak a diéta reformkor. A legtöbb esetben, ha volt is kidolgozott reformjavaslat, nem volt olyan, aki hitelesen és eredményesen képviselni tudta volna azt. Néhány kivétel azonban akadt. Zala Deák FerencCsongrád Klauzál Gábor vagy Szatmár Kölcsey Ferenc megyék mind olyan reformpárti követet tudtak delegálni az országgyűlésbe, akik meggyőzően érveltek a modernizációs törekvések mellett.
A gazdaságfejlesztő modernizációs javaslatok azonban szorosan összekapcsolódtak a politikai reformok kérdésével. A magyar rendek soraiban kétségkívül kisebbségben voltak politikai liberalizáció hívei.
Ezt bizonyítja az A korszak nagy vitái előbb a reformok szükségességéről, később pedig már azok kivitelezéséről szóltak.
Az udvar és az őket támogató konzervatívok a kor szeszélyének tekintették a polgári átalakulás és gazdasági modernizáció eszményét. A reformokat kezdeményező ellenzék olyan javaslatokkal állt elő, mint a jobbágyfelszabadítás gondolata, a nemesi adómentesség eltörlése, a közteherviselés bevezetése, az ütemezett iparosítás, a magyar államnyelv bevezetése diéta reformkor a felelős kormányzat létrehozása.
A diéta reformkor évek elejére a konzervatívok többsége is belátta, hogy nem a reformok bevezetése a kérdés, hanem azok mikéntje és gyorsasága.
Wesselényi és a reformkor | National Geographic
A reformországgyűlések egyre több eredményt tudtak felmutatni, ahogy az udvar nyitottságot diéta reformkor, melyet csak gyorsított a tény, hogy ben I. Ferenc császár örökébe V. Ferdinánd lépett uralkodóként. A Metternich kancellár ellenőrzése alól diéta reformkor inkább kicsúszó reformpárti mozgalom az es országgyűlésen előbb az önkéntes örökváltságot fogadtatta el, majd az es diétán sikerre vitte a magyar államnyelv ügyét is.
A forradalmat megelőző utolsó reformkori országgyűlésen már minden eddiginél szervezettebb diéta reformkor tudott fellépni a reformpárti ellenzék, egy részletesen kidolgozott javaslatcsomaggal. A Deák Ferenc által összeállított Ellenzéki Nyilatkozat hűen összefoglalta az addigi modernizációs követeléseket mind politikai, mind gazdasági értelemben.
A nemzetközi helyzet alakulása azonban olyan irányt vett, hogy az között ülésező országgyűlés már nem fejezhette be munkáját. Bár a magyar reformokat megvalósító áprilisi törvények létrehozták a modern alkotmányos berendezkedés alapjait, a történelem csak évtizedekkel később hagyta, hogy megszilárduljanak a reformkor eszméi.
